A gyermekpszichológusi munkában a szülőknek nagy szerepük van, mivel ők ismerik legjobban a gyermeküket. Így első alkalommal a szülővel/szülőkkel találkozom, ahol lehetőségük van a gyermekkel kapcsolatos nehézség felvázolására, s a közös terápiás célt is ekkor dolgozzuk ki. Az ezt követő második alkalommal az édesanyát várom, akivel a gyermek főbb fejlődési jellemzőit és fontos életeseményeit beszéljük át. Számos esetben már önmagában ez a két alkalom sokat segít, mert lehetőséget ad a szülőknek, hogy a gyermek tüneteinek hátterében álló összes tényezőt szakember segítségével közösen átgondolják. A gyermekkel való találkozások ezután kezdődnek meg, s általában 4-5 50 perces alkalmat foglalnak magukba. A foglalkozások során a bizalmi légkör kialakítására törekszem a gyermekkel, hogy megismerhessem működését, s gondolkodásmódját. Találkozásaink kisebb gyermekekkel játékos formában zajlanak, bizalmi légkörben, amely játékterápiás elemeket, különféle rajzos feladatokat és pszichológiai teszteket foglal magában. Serdülőkkel már nagyobb szerepet kapnak a konzultációk, s kevesebb szülői jelenlétre van szükség. A fenti fázist újabb szülőkonzultáció követi, ahol visszajelzést adok a gyermekkel tapasztaltakról. A szülő meglátásait és saját javaslataimat figyelembe véve együtt döntjük el hogy a későbbiekben szükség van-e a találkozások folytatására. Sok esetben már a pszichológusi tapasztalatok és tanácsok megosztása a szülővel elegendő a probléma kezeléséhez, így tehát tulajdonképpen a szülő kap segítséget abban, hogy gyermekének tudjon segíteni. A gyermek legjobb segítői tehát a szülei, így tehát a rendszeres szülőkonzultáció elengedhetetlen a munkafolyamatban.
Alkalmazott módszerek: játékterápia, kognitív viselkedésterápia, relaxációs módszerek, pszichodramatikus elemek, szupportív terápia